Bejegyzések

MAGYAR TIMPANON

Legyen ott a virtuális Kárpát-medencei iskola bejáratát díszítő 
homlokzaton a ballagó diáktarisznya. Johannes Amos Comenius óta az 
iskola etikai szabályozása sok esetben a közép-európai térség ( gazdasági, 
politikai és kulturális ) balkanizálódásának polgárjogi függvénye volt, 
amiért kreativ színvonala veszélyeztette a közbizalmat, és fenyegette az 
emberi méltóságot.
 Látni kényszerülünk a „periojkosz” ( körüllakók ) alapkutatásából 
is, - történelmi helyzetünk felmérésével: amint a tudás, mint érv véget ér, 
a kemény életmód jön, amit a rend és fegyelem gyakorlásával az egyenes 
jellem formálása érdekében eszközként érvényesítünk: HA kell „spártai” 
jelzővel illetünk. Mert a spártaiak beszédben való rövidségükről, egyben 
őnmérsékletükről is ismeretesek. Történt, hogy Fülöp macedon király – 
Nagy Sándor atyja – egyszer azt írta nekik: Ha Spártába megyek, tűzzel- vassal pusztítok el mindent. Egyetlen szóval válaszoltak a spártaiak erre 
az üzenetre: „Ha!” A rendszerváltás utáni…

Hangösvény suttogás

Lesipuskás az az orvvadász, küzdelmet, kockázatot nem vállaló, csak a kedvező alkalmat leső, hireket, bizalmas értesüléseket titokban terjesztő, a kormányzás kapcsán döntéshozási folyamatban  rendszeresen a jelenségek kialakulását, fejlődését vizsgáló olyan tényező, aki a  környezettel való szoros kölcsönhatásában, a  keskeny, kitaposott gyalogúton a kutatásainak jellegéből adódóan kapcsolódik a társadalomtudományokhoz és a katonai pszihológiához  - a politikai és lélektani  háború előtt!           Lesipuskás-világban nehéz kérdésekkel állunk szembe, melyekre nem találunk feleletet sehol. Sok mindennek a megfejtését megtalálja a gondolkodni és hinni merő ember, amelyek nélkül érthetetlenek volnának a körülöttünk és bennünk lévő dolgok, mégis gyakori felfedetlen titkok közt járunk. Sokszor azzal vigasztalgatjuk magunkat, hogy éppoly kicsik és értelmetlenek vagyunk a világ nagy összefüggéseire nézve, mint apró gyermekek bölcs szüleikére. A bölcs szeretettel kidolgozott életün…

SUSPICIOUS

Lancetta – védőoltásnál és némely műtétnél használatos –olyan háromszög alakú kétélű kis orvosi kés, amellyel az atlaszkötésű laméhoz hasonló lelki szálakkal csak a mentalhigiénés pszihológus dolgozik.              Laza, erkölcs nélküli intelligencia a suspicious melegágya, ahol a szándékos fontolgatás és a természetellenes módon szokatlan  beteges hajlam, az ugyancsak nem normális nemi ösztön, és általában az életműködésében keletkező rendellenes elváltozás, mint a kóros tünet, zavartságot és bajokat  mutató állapot, olyan feszültséget teremt, mely  a gyanakvás fokán, a közizlést sértő fogalmat kimeríti. Gyakran előfordul csak azért dicsekszenek az emberek tiszta lelkiismeretükkel, mert gyönge az emlékezőtehetségük. Az a tolvaj dicsekvés is ismerős, hogy  akinek nincs módja lopni, tisztességesnek tartja magát...             Ugyan nem új keletű a gyanakodó, aki elegendő, ok nélkül rosszat gondoló, külön  senkiben sem bizó, mindenkit  rossznak vélő, gyanakodó természet. Innen a gyan…

Egy magyar ember, egy napja.

A magyar ember látott egy reklámfilmet hazájáról, és ezért elhatározta, hogy a mai napon csupa olyan dolgot vesz a kezébe, amit magyar feltalálóknak köszönhet az emberiség. Kezdetnek fogott egy golyóstollat (Bíró László, 1931.), felírta, hogy Találékony magyarok, majd egy mágnessel feltette a hűtőgépre (Szilárd Leó, 1929.), utána  öngyújtóval (Írinyi János,1836) rágyújtott egy cigarettára, közben CD-t hallgatott, nézegette a hologramos matricát a borítón (Gábor Dénes, 1947.), majd beszedett egy C-vitamint (Szentgyörgyi,1931.). Eszébe jutott egy barátja, telefonált a vezetékes telefonjáról (Puskás Tivadar,1878.). Még volt egy kis ideje, ezért játszott egy kicsit a komputerén (Neumann János,1944.), elmélázott, hogy mely rendszert használja, végül a Basic Computer mellett döntött (Kemény János,1964.), és Excel táblázatba rendezte tennivalóit (Simonyi Károly, 1974). Megnézett (volna) egy 3D-s filmet, de ezt még  egy 3D-s szemüveggel (Rátai Dániel, 2010.) sem tudta megoldani. Az úgymond k…

A szegek helyei

Lassanként, de nem fájdalommentesen 70. esztendő telt el az égbekiáltó történelmi magyar tömegmészárlás óta. Az 1944-ben kivégzett 13 ártatlan áldozatról az idén is valószínű megemlékeznek Erdélyben az erdővidéki Szárazajtán.                 Úgy történt akkor, hogy a román Maniu-gárdisták az iszonyatos év szeptember elején a, borzadály havában, a falu közelében tartózkodó német csapatok, felvették a harcot a bevonuló román és szovjet csapatok ellen, és több román katona is elesett. Majd a  felelősséget a lakosságára hárították. Ezt torolták meg a németek kivonulása után a faluba érkező román szabadcsapatok. 1944. szeptember 26-án, - miután két embert már hajnalban, saját otthonukban agyonlőttek – a falu 16 és 60 esztendő közötti magyar lakóit az iskola udvarára terelték, ahol egy előzetesen összeállított lista alapján kezdődött el a mészárlás. További hét embert végeztek ki a tömeg előtt, kettőt pedig, a 21 éves Nagy Sándort és testvérét, a 25 éves Nagy Andrást baltá…

EPOLETT

Legrövidebben az énlelkű ember félelmét, - hogy a többiek nem becsülik - a Biblia fogalmazza meg: „Aki  felmagasztalja magát, megaláztatik”, mert, hogy nem rendelkezik a tökéletességhez szükséges bátorsággal. Lelkületében összezsugorodik, hivalkodóvá válik, mint az a grófnő, aki azt a nyilatkozatot tette a kommunizmus idején egy társaságban, hogy ő kész  bármit is  elszenvedni ezekben a nehéz időkben, kész volna koplalni, fázni, rongyokban járni, csak egyről nem lenne képes lemondani – a parfümről. Ugyanilyen értékes bibliai hely szerint „Aki közületek uralkodni akar, legyen mindnyájatok szolgája”.  Ami itt, természetesen nem azt jelenti, hogy az embernek uralkodnia kell. Ellenben arra emlékeztet, hogy ha nagy akarsz  lenni, akkor igenis bátorságra van szükséged, hogy szolga is tudj lenni, vagyis hogy az emberek között élj, engedd, hogy dorgáljanak, félreismerjenek, mindenféle bírálatot gyakoroljanak feletted. A nagysághoz szükséges belső képesség és erő csak akkor fejlődik ki, ha va…

INDANTRÉN

Legeza Ilona műfordító szerint is Aleksis Kivi / Stenvall / volt az első finn regény  - A hét testvér -  szerzője, aki ezzel a különös heterogén  műfajjal vetett alapot versnek, drámának, epikának, a vaskos komikum és törékeny líra harmonikus elegyítésével.               Leleménnyel és profanizáló elemmel  pontosan akkor robbant be ritka  üstökösként a  finn irodalomba, amikor  a nemzeti öntudat  lényegét megragadni, megerősíteni  hallatlan szükség  volt.  A szerző  születésének 150. évfordulójára 1984-ben jelent meg Rácz István  fordításában magyar nyelven,  Képes Géza versbetéteivel  az első finn regény. A finn jellem és életforma legtökéletesebb, legtermészetesebb hangvételében ott rejtőzik a sajátos  mondanivalójú,  különös  nép és ország  „tunya történelem” szent  vajudása, a  nemzetté válás pillanata. A titkos bíbor mágia hajnalán  jelen van éles hasító fájdalomban az összezsugorított múlt,  és egyszerre  csoda születik: nemzet és költő. Nemsokára száznyolvan eszt…